A Fertő

Halál.

Néha csak ennyi. Ez az, ami kicsúszik MEGOLDÁSKÉNT belőlem. Megoldás. Mennyire érdekes ez. Vajon megoldás ez? Ki így, ki úgy.
Emlékek csapódnak ide, s oda. Gondolatok, melyeknek nincs pont a végén. Kimondatlan és kimondhatatlan gondolatok, amelyek rothasztják a lelkem.

Csak kavarognak bennem a gondolatok, melyekkel imént vívtam, vívok ismét. Újra és újra.

Emlékszem Rá. Az összes szó, érintés és pillantás itt van bennem. Az az illat, amit Te nem érzel, mely csak árad belőle. Én ugyan már nem érzem, de emlékszem. Emlékek. Kínzó, gyötrő emlékek. FERTŐ. Minden szava. Szavainak mélysége, a mélységének sötétsége, a gyönyör és kegyetlenség szépsége, amely rommá omlaszt. Rommá tör, zúz. A Sötétség, mely tényleg gyönyörű, de gyönyörűségében kegyetlen. Ismered? Mikor a Te Mélységeddel kavarog az Univerzum sötétje. Az a fajta Sötétség és Mélység, amely tényleg rommá tesz. Hatalmas, magas, gigászi rommá. Egy csodálatos FERTŐ lesz belőled, amely ismét mély, csodás, bűzölgő gyönyör... A Kavargás. Az a lényeg.

Ismerd! Tudd már mit mondok!!! Van, aki ebbe szerelmes, kinek ez az Élet. Ki ebben látja életének értelmét, azt a mozgató erőt.

Kívülállóként oly' könnyű megoldásokat ötletelni a mélység elkerülésére vagy kilábalni abból. De benne...élni, létezni annyira más. Annyira nem így látsz, és nem is akarsz így látni. Egy ideig óráig jó benne lenni, megtapasztalni valami emberfelettit. Tudod? Mert ez az tud lenni. Meg van a maga gyönyörűsége. Mondom megint és megint. Azonban ez Szerelemmé alakulhat, és nem lehetsz belé szerelmes. A legnagyobb, de legkönnyebben ejthető hiba, hogy szerelmes vagy ebbe az érzésbe. nyomorba dönt. A magasba emel szépen, majd a nyomorba dönt, és mondom szépen: FERTŐ, fertő mi belőled lesz. Döglött halak, már nem kuruttyoló békák, nyálkás hínárok, víz felszínen úszkáló legyek, szúnyogok. Büdös, mocskos víz, és sár, iszap. Ez minden. Csalogat majd, mert a Mély valahogy mindenkit vonz. Ízleld, szagold, hagyd, hogy ujjaid tapasztalják a víz selymét vagy érdjét. Hagyd, hogy guruljanak ujjaidon a bűzölgő cseppek! Lökdösd odébb a tetemeket...  Tapasztald meg. Előfordul, hogy fejjel belé esel.

Úszás. Úszás, mi segíthet. De Te döntesz, hogy fel-e, avagy le.

Víz. Van víz. Ne feledd: ahol víz van, van Élet. Lennie kell. Mondok valamit. Ha kiúszol, merj a markocskáddal a vízből, és ültess, locsolj.! Nem mondom, hogy én mindig így csináltam, mert Neked nem hazudnék, akkor sem, ha magamnak igen. De írtam az előbb, hogy kívülállóként könnyebb. Benne állok, de Neked "tanácsolok". Szóval érted.

Nos...maradjunk most ennyiben.